PLAYBOOK / NBA

Az 1/2-es választástól Sanghajig – D'Angelo Russell Kínában folytatja

Az egykori NBA All-Star 30 évesen a Shanghai Sharks játékosa lett.

PLAYBOOK
D’Angelo Russell pályafutásának csapatmezei egy öltözőben.

Los Angelestől Brooklynon, Golden State-en és Minnesotán át Sanghajig – D’Angelo Russell pályafutását számos klubváltás kísérte.

OpenAI / mesterséges intelligenciával generált illusztráció.

Tizenegy NBA-szezon és 655 lejátszott mérkőzés után bezárult egy fontos kapu D'Angelo Russell előtt. Az egykori All-Star irányító mindössze 30 esztendősen intett búcsút az észak-amerikai profi ligának, hogy a kínai Shanghai Sharks gárdájában folytassa pályafutását.

Amikor tizenegy évvel ezelőtt belépett a ligába, sokan a jövő korszakos sztárját látták benne. A Los Angeles Lakers a 2015-ös játékosbörze 1/2-es pozíciójában csapott le rá, rögtön Karl-Anthony Towns után. Egy olyan patinás franchise adta a kezébe az irányítást, amely épp Kobe Bryant búcsúturnéjára készült, és kétségbeesetten kutatott a következő generáció arca után.

Bár Russell végül nem vált a kaliforniaiak megváltójává, karrierje így is eseménydúsra sikerült: lett belőle All-Star, magára húzta hét különböző NBA-csapat mezét, visszatért Los Angelesbe, szerepelt a rájátszásban, süllyesztett el kulcsfontosságú dobásokat, és időnként úgy tűnt, végre meglelte azt a közeget, ahol gyökeret ereszthet. A sorsa azonban most egy éles kanyarral egészen új irányt vett: elhagyja az Egyesült Államokat, és Sanghajban kezdi meg pályafutása legújabb fejezetét.

Az angyalok városából indult, Brooklynban ért a csúcsra

Russell első Los Angeles-i kalandja mindössze két szezonon át tartott. A kivételes tehetségét soha, senki nem vonta kétségbe, ám a pályán kívüli botlások és egy épülőfélben lévő keret körüli állandó turbulencia hamar felőrölte a felek közötti bizalmat. 2017 nyarán a vezetőség úgy döntött, Brooklynba cseréli, ami élete legjobb húzásának bizonyult: a Netsnél ugyanis végre bebizonyította, miért is kelt el annyira korán a drafton.

A 2018–2019-es kiírás egyértelműen karrierje zenitjét jelentette. Russell meccsenként 21,1 pontot és 7 gólpasszt átlagolt, vezérletével a Brooklyn bejutott a rájátszásba, ráadásul – egy sérülés nyomán – az All-Star-gálán is pályára léphetett. Még mindig csak huszonhárom éves volt ekkor, és a szakértők többsége úgy vélte, az NBA egyik legkreatívabb fiatal karmestere előtt most nyílik meg igazán a horizont. Az üzleti élet azonban közbeszólt: ugyanazon a nyáron Kevin Durant és Kyrie Irving is a Nets mellett tette le a voksát, Russellt pedig egy „sign-and-trade” keretében továbbpasszolták a Golden State Warriorshoz. Ettől a ponttól kezdve a folyamatos költözködés határozta meg a mindennapjait.

Mindig kapós volt – de sosem vált érinthetetlenné

A kaliforniai kitérőt a Minnesota Timberwolves követte, majd 2023-ban egy váratlan fordulattal bezárult a kör: Russell ismét a Lakers játékosa lett. Ennek a visszatérésnek megvolt a maga hollywoodi romantikája. Az egykori 1/2-es választott immár sokat tapasztalt, érett kosarasként lépett be abba az öltözőbe, ahonnan az útja indult, és abban az esztendőben LeBron Jamesékkel egészen a Nyugati Főcsoport döntőjéig menetelt.

Ám a játékát övező furcsa kettősség ekkor sem tűnt el. Mindig elég jónak számított ahhoz, hogy komoly perceket és felelősséget kapjon egy NBA-csapatban, de sosem tudott azzá a nélkülözhetetlen alapkővé válni, amelyre egy bajnokesélyes franchise tiszta szívből építkezni merne. Bár zseniális kezű dobó, látványosan osztogató irányító és életveszélyes pontszerző volt egy személyben, a védekezésbeli hiányosságai, valamint a rájátszásokban mutatott hullámzó teljesítménye újra és újra a cserelistára száműzte.

Los Angelesből ismét távoznia kellett, ezután Dallas, Washington, majd legvégül Memphis következett. A Grizzliesnél azonban már odáig fajult a helyzet, hogy egyetlen hivatalos tétmeccsen sem kapott lehetőséget, mielőtt felbontották volna a szerződését. A száraz statisztikák tükrében ez a mellőzöttség egészen érthetetlen. Russell a ligában eltöltött 655 mérkőzésén kereken 17,0 pontos és 5,6 gólpasszos átlagot hozott össze. Ezek egyáltalán nem egy olyan kosárlabdázó mutatói, akiről azt feltételeznénk, hogy harmincéves korára egyszerűen kikopik a kosárlabda elitjéből.

Harminc esztendősen Sanghajban

Az NBA gépezete azonban könyörtelen tempóban alakul át. Az irányítók posztján manapság már mindennél többet nyom a latban a védekezésbeli sokoldalúság, a labda nélküli helyezkedés, és az a képesség, hogy egy játékos többféle taktikai rendszerbe is zökkenőmentesen beilleszthető legyen. Russell veleszületett támadópotenciálja természetesen nem párolgott el, de az a specifikus szerepkör, amelyben ő igazán elemében érzi magát, egyre kevésbé számít keresett árucikknek az amerikai piacon.

Így jött a képbe Sanghaj. A Shanghai Sharks számára egy korábbi NBA All-Star leigazolása hatalmas presztízsértékű fogás. Russell a maga 30 évével egyáltalán nincs abban a veterán korban, amikor egy profi sportolónak el kellene engednie a legmagasabb szintű ambíciókat. Kínában ráadásul garantáltan megkapja majd azt az abszolút támadóoldali szabadságot és vezérszerepet, amelyről jelenleg az NBA-ben bármelyik csapatnál csak álmodozhatott volna.

Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy Sanghaj a karrierje végállomását jelenti, sokkal inkább egy stratégiai kitérő lehet. Az észak-amerikai liga történelme tele van olyan játékosokkal, akik az óceánon túl, egy idegen bajnokságban építették fel újra az önbizalmukat, majd megújult erővel kapaszkodtak vissza a tengerentúlra.

Nem egy tipikus bukás – sokkal inkább egy egyedi utazás

Túlságosan leegyszerűsítő lenne D'Angelo Russell történetét egy sima kudarcként elkönyvelni. A narratíva, miszerint a 2015-ös draft második kiválasztottjából sosem lett igazi franchise-szupersztár, harmincévesen pedig „csak” Kínában talált magának csapatot, nem bontja ki a teljes igazságot.

Russell tizenegy szezont húzott le a világ legkeményebb és legversenyképesebb ligájában. Eljutott az All-Star-gáláig, több mint tízezer pontot szórt, magára húzhatta a Lakers és a Warriors mezét, valamint vezéregyénisége volt egy ígéretesen építkező brooklyni alakulatnak. Kétségtelen, hogy nem váltotta be maradéktalanul azt a gigantikus ígéretet, amelyet az 1/2-es draftpozíció magában hordozott, de az is biztos, hogy nem tűnt el nyomtalanul a süllyesztőben.

Most pedig egy olyan új fejezet következik az életében, amelyet 2015 nyarán garantáltan senki sem mert volna megjósolni. Amikor D'Angelo Russell akkor este Los Angelesben felállt a színpadra, úgy tekintettek rá, mint az NBA következő nagy globális sztárjelöltjére. Tizenegy esztendővel később egy másik kontinensen kell újra felépítenie magát.

A nagy kérdés már csak az, hogy ez a lépés egy eseménydús karrier legutolsó, lezáró fejezete – vagy egy teljesen váratlan, jövőbeli visszatérés legelső oldala.